A Festetics majorság
A Festetics Majorság Fenékpusztán
A puszta a magyar nyelvben nem csupán lakatlan, „elpusztult” tájat, illetve települést jelent.
A 18-19. században formálódó geográfia a pusztákat külön település típusként kezelte. A falvaknál is kisebb települések, településrészek szorosan kapcsolódtak a nagybirtok rendszerhez. Lakóik rendszerint nem saját telekkel bíró jobbágyok voltak, hanem alkalmazottak, akik lakhatás és járandóság fejében mezőgazdasági és kisipari munkákat végeztek a nagybirtokos uradalmi gazdaságában, a majorságban. Az uradalmi puszták tömeges elterjedése az 1700-as évek második felére tehető és szorosan összefügg a török időkben elpusztult faluhálózat újjászervezésével.
Számos közülük, mint maga Fenékpuszta is, egy korábban lakott hely újraéledéseként jött létre, kiemelkedő rangját a lótenyésztésnek köszönhette. A Festetics család tulajdonát képező fenékpusztai birtok az 1750-es években kezd kiépülni. A keszthelyi kastélytól fákkal övezett út vezetett Fenékpusztára, útközben több kisebb majorságot, illetve a malmot is érintve.
A majorság épületeinek alap tömbje szigorú szimmetrikus rendet követ. A középtengelyt alkotó főépülethez északról és délről egy-egy szárnyat csatlakoztattak, gazdasági helyiségekkel és istállókkal. Alig egy évszázad múltán, a 19. században, Festetics László jóvoltából az épületeket kibővítették, a homlokzatokat klasszicizálták. Az épületegyüttes északi és déli részében továbbra is a lótenyésztés folyt: itt az alaprajz négy-négy udvart és az ezt tagoló istállót mutat.
A fenékpusztai Festetics majorság 2023. decemberétől komplex szabadidő-központként, kiállításokkal, interaktív bemutatókkal várja a látogatókat: ld. állandó kiállítások.






