Élő térkép és épületek
Az erőd épületeinek elhelyezkedése
Az erőd építésének fázisai
0. fázis (4. század 1. harmada):
Az erőd építése előtti időszakot nulladik fázisként jelöljük. Ezt jelenleg a 25-ös épület révén tudjuk keltezni, amelyet a 4. század elején emeltek, és egy villagazdaság főépülete lehetett. A terület további beépítettsége jelenleg még kérdéses, de a környéken komoly mezőgazdasági termelés folyhatott. Az alaprajzon azokat az épületeket mutatjuk be, amelyeknek a tájolása eltér az erőd főtengelyeitől, az azonban nem bizonyított, hogy ezek a villaépülettel egy időben álltak-e vagy még korábban voltak használatban.
1. fázis (4. század 2-3. harmada):
A négyszögletes alaprajzú erőd nyugati fala 377, a déli 379, a keleti 388, míg az északi 384 méter hosszú volt és közel 12 méter magas. Az északkeleti sarka csupán kiszerkesztett, ez a rész az erózió által részben megsemmisült, és erősen lejt a Balaton irányába. Három kapuját ismerjük, északon, nyugaton és délen. A keletit, a Balaton felőli oldalon, a szimmetrikus főtengelyekhez igazodva kereshetjük, de ezt ásatással még nem sikerült igazolni. Az erődfalakhoz kívülről 44 kerek torony csatlakozott, magasságuk 15 méter lehetett. A kapukat az erőd belsejében egyenes utak kötötték össze, amelyek középen egy diadalív alatt keresztezték egymást. Az épületek tájolása pontosan igazodik az erőd főútjaihoz, többségüket tehát ebben a fázisban emelték, mint például a két gabonatárolót, vagy a számos lakó- és gazdasági épületet. A 25-ös főépületet a kelet-nyugati főúthoz igazodva építették át. Az erőd a római katonaság ellátásában játszhatott szerepet, az ún. annona militaris rendszer részeként.
2. fázis (4-5. század fordulója):
Az erőd védrendszerében nem történtek változások, csak a tornyok padlóját és tetőzetét újították meg. Az egyes épületeken azonban megfigyelhetők kisebb átalakítások. Így például a nyugati kapu melletti gabonatárolót egy tűzvész után helyrehozták, belső tere új beosztást kapott, a mellette fekvő kemencebokrot elplanírozták, és újat emeltek. A másik gabonatárolót az északi kapu mellett nyugat felé bővítették, a fürdőt pedig egy latrinával egészítették ki kelet felé. A 14-es és 19-es épületen is történtek építészeti átalakítások. Bár az említett átépítések a 4-5. század fordulójára tehetők, az erődöt minden bizonnyal még az 5. század második felében is lakták, és mezőgazdasági központi szerepét is megtartotta.
3. fázis (6-7. század fordulója):
Az erőd falai és tornyai biztosan álltak még ebben az időszakban is, és védték a castrum lakóit. Azt azonban sok esetben nem tudjuk biztosan, hogy a belső épületek még ebben a korszakban is használatban voltak-e. Így például a 15-ös épület esetében sem, amelynek keleti fala mentén egy kis temető sírjai sorakoztak. Ettől északra ebben a korszakban alakították ki a 14-es épület harmadik fázisát, amely kora keresztény bazilikaként működött, csarnokának oldalhajóiban temetkeztek is. A 25-ös épület szintén új arculatot kapott. Masszív, hosszúkás kőpillérekkel tagolták belső és külső tereit. Ezt a monumentális épületet minden bizonnyal reprezentációs célokra használták. Mindez arra utal, hogy a népvándorlás kori változások ellenére is számolnunk kell egy helybeli lakossággal, amely megőrizte a római hagyományokat, és intenzív kapcsolatban állt a késő ókori központokkal. Az erődöt a 7. század elején hagyta el lakossága. Az épületekben regisztrálható vastag égés- és törmelékrétegek a castrum végét beharangozó katasztrófáról tanúskodnak.
Az erőd építési fázisai egymásra helyezve
Az erőd építésének fázisai – 3D Realisztikus
Az erőd építésének fázisai – 3D alaprajzok
Az erőd építésének fázisai – alaprajzok
Az erőd épületeinek bemutatása
1-ES ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe?
- Méret
- 8 x 13,5 méter
- Ásatás éve
- 1899-1909
1-es épület – Lakó- és/vagy gazdasági épület Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a…
Részletek2-ES ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe?
- Méret
- 8 x 13,5 méter
- Ásatás éve
- 1899-1909
2-es épület – Lakó- és/vagy gazdasági épület Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a…
Részletek3-AS_ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe
- Méret
- 28,6 x 20 méter
- Ásatás éve
- 1899-1909; 1973; 2002
3-as épület – Közigazgatási épület? Az épület csak részlegesen kutatott, alaprajza nagyrészt kiszerkesztett, középső…
Részletek4-ES ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe = 1 fázis; 4-5. század fordulója = 2. fázis
- Méret
- 56,5 x 23 méter
- Ásatás éve
- 1899-1909; 1969; 2002
4-es épület – Gabonatároló (horreum; 1. fázis); fogadóterem (aula; 2. fázis) 1. fázis: Egy…
Részletek5-ÖS ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe
- Méret
- 12 x 13,6 méter
- Ásatás éve
- 1899-1909; 1976-1977
5-ös épület – Lakóépület Négyszögletes alaprajzú épület az erőd északi kapuja mellett, az észak-déli…
Részletek6-OS ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe
- Méret
- 12 x 17,5 méter
- Ásatás éve
- 1899-1909
6-os épület – Lakó -és gazdasági épület (villa) Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük…
Részletek7-ES ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe
- Méret
- 18 x 16 méter
- Ásatás éve
- 1899-1909
7-es épület – Lakó -és gazdasági épület (villa) Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük…
Részletek8-AS ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe
- Méret
- 14 x 12,5 méter
- Ásatás éve
- 1899-1909; 2002
8-as épület – Lakó -és gazdasági épület (villa) Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük…
Részletek9-ES ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe?
- Méret
- 16,5 x 17,5 méter
- Ásatás éve
- 1899-1909
9-es épület – Lakó -és gazdasági épület Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a…
Részletek10-ES ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe?
- Méret
- 16,5 x 17,5 méter
- Ásatás éve
- 1899-1909
10-es épület – Lakó -és gazdasági épület Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a…
Részletek11-ES ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe?
- Méret
- 10 x 19 méter
- Ásatás éve
- 1899-1909
11-es épület – Lakó -és gazdasági épület Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a…
Részletek12-ES ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe?
- Méret
- 10 x 17 méter
- Ásatás éve
- 1899-1909
12-es épület – Lakó -és/vagy gazdasági épület Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a…
Részletek13-AS ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 3-4. század fordulója = 1. fázis; 4. század közepe? = 2. fázis
- Méret
- 18,5 x 8,5 / 13,5 x 12 méter
- Ásatás éve
- 1899-1909
13-as épület – Lakó -és/vagy gazdasági épület 1–2. fázis: Az épületnek csupán az alaprajzát…
Részletek14-ES ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe = 1. fázis; 4-5. század fordulója? = 2. fázis; 6-7. század = 3. fázis
- Méret
- 28 x 21 méter
- Ásatás éve
- 1899-1909; 1959-1960
14-es épület – Lakóépület (1. fázis); kora keresztény bazilika (2. fázis?, 3. fázis) 1.…
Részletek15-ÖS ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe = 1. fázis; 4-5. század? = 2. fázis; 6-7. század = 3. fázis
- Méret
- 30 x 50 méter
- Ásatás éve
- 1959-1960
15-ös épület – Gabonatároló (horreum) 1. fázis: Az épületet az erőddel egy időben emelték,…
Részletek16-OS ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 3-4. század
- Méret
- 4,8 x 6,8 méter
- Ásatás éve
- 1972
16-os épület – Lakóépület Az épület téglalap alaprajzú, és egy L-alakú fűtőcsatornával rendelkezik, amihez…
Részletek17-ES ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4-5. század
- Méret
- 11,6 x 6 méter
- Ásatás éve
- 1973
17-es épület – Lakóépület Egy téglalap alaprajzú, kelet-nyugati tájolású lakóépület, a 20-as épülettől keletre.…
Részletek18-AS ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4-5. század
- Méret
- 24 x 17,7 méter
- Ásatás éve
- 1973
18-as épület – Lakóépület / villa Az épület kelet-nyugati tájolású, s az erőd délkeleti…
Részletek19-ES ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe = 1. fázis; 4-5. század fordulója = 2. fázis
- Méret
- 20 x 22 méter
- Ásatás éve
- 1951-52, 1974
19-es épület – Lakóépület / villa (1. / 2. fázis) Az épület az erőd…
Részletek20-AS ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4-5. század
- Méret
- 15 x 18,8 méter
- Ásatás éve
- 1983
20-as épület – Lakóépület / villa Egy több helyiségből álló villaépület minden bizonnyal minimum…
Részletek21-ES ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe
- Méret
- 5 x 4 méter
- Ásatás éve
- 2002
21-es épület – Funkció: ismeretlen A kerékpárút építése során az épület északkeleti sarkát tárták…
Részletek22-ES ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe
- Méret
- 10 x 10 méter
- Ásatás éve
- 2002
22-es épület – Diadalív (tetrapylon / quadrifon) A 2002-es ásatások során két, egymásól 10…
Részletek23-AS ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4-5. század fordulója
- Méret
- 17 x 15 méter (É felé kiegészítve)
- Ásatás éve
- 2002
23-as épület – Fürdőépület A 25-ös épülettől keletre egy fürdőt tártak fel. Három, közel…
Részletek24-ES ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4-5. század
- Méret
- 22 x 24 méter
- Ásatás éve
- 2009; 2014-2015
24-es épület – Fürdőépület A közel 434 négyzetméter alapterületű épület csak részlegesen került feltárásra,…
Részletek25-ÖS ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4. század eleje = 1. fázis; 4-5. század = 2. fázis; 6-7. század = 3. fázis
- Méret
- 48 x 103 méter + keleti hozzáépítés = 33 x 15 méter
- Ásatás éve
- 2009-2017
25-ös épület – Villa (1. fázis); Közigazgatási épület (2. fázis); Palota (3. fázis) 1.…
Részletek26-OS ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4-5. század
- Méret
- 22 x 24 méter
- Ásatás éve
- 2009; 2014-2015
26-os épület – Fürdőépület A közel 434 négyzetméter alapterületű épület csak részlegesen került feltárásra,…
Részletek27-ES ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4-5. század
- Méret
- 22,5 x 33 méter
- Ásatás éve
- 2013-2015
27-es épület – Reprezentációs épület A több mint 380 négyzetméteres, nagyméretű épület alaprajza már…
Részletek28-AS ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4-5. század
- Méret
- 14 x 20,5 méter
- Ásatás éve
- 1970
28-as épület – Gazdasági épület? Egy téglalap alaprajzú, észak-déli tájolású épület, amely több fázisban…
Részletek29-ES ÉPÜLET
- Keltezés / építési fázis
- 4-5. század
- Méret
- 12 x 16 méter
- Ásatás éve
- 1962
29-es épület – Gazdasági épület? Egy négyzet alakú, észak-déli tájolású épület, belső osztása nem…
RészletekI. ÉSZAKI KAPU
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe
- Méret
- 9,6 x 7 méter (belső torony = propugnaculum); külső átmérő: 14 méter; belső átmérő: 9 méter (kerek tornyok)
- Ásatás éve
- 1971
A kapu három toronyból áll: a bejárás az erődbe egy négyzetes alaprajzútornyon (propugnaculum) keresztül…
RészletekII. NYUGATI KAPU
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe
- Méret
- 9,6 x 7 méter (belső torony = propugnaculum); külső átmérő: 14 méter; belső átmérő: 9 méter (kerek tornyok)
- Ásatás éve
- 1993-1994
A kapu három toronyból áll: a bejárás az erődbe egy négyzetes alaprajzútornyon (propugnaculum) keresztül…
RészletekIII. DÉLI KAPU
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe
- Méret
- 9,6 x 7 méter (belső torony = propugnaculum); külső átmérő: 14 méter; belső átmérő: 9 méter (kerek tornyok)
- Ásatás éve
- 1952
A kapu három toronyból áll: a bejárás az erődbe egy négyzetes alaprajzú tornyon (propugnaculum)…
RészletekIV. DÉLNYUGATI SAROKTORONY
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe
- Méret
- külső átmérő: 19 méter; belső átmérő: 12,6 m (kerek tornyok)
- Ásatás éve
- 1994
Az erőd saroktornya valamivel nagyobb átmérőjű, mint a köztes-tornyok, amelyeket a kaputornyokkal azonos magasságúra…
RészletekV. TORONY A DÉLI ERŐDFAL MENTÉN
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe
- Méret
- külső átmérő: 14 méter; belső átmérő: 9 m
- Ásatás éve
- 1973
A déli kaputól keletre fekvő 2. torony. A köztes tornyok valamivel alacsonyabbak lehettek, mint…
RészletekVI. TORONY A KELETI ERŐDFAL MENTÉN
- Keltezés / építési fázis
- 4. század közepe
- Méret
- külső átmérő: 14 méter; belső átmérő: 9 m
- Ásatás éve
- 1973
A déli kaputól keletre fekvő 2. torony. A köztes tornyok valamivel alacsonyabbak lehettek, mint…
Részletek













