A jövő zenéje? – Elképzelések egy régészeti parkról Fenékpusztán
Itt 15 méter magas tornyokkal és falakkal védett castrum állt
Ha ma valaki ellátogat Fenékpusztára nehezen tudja elképzelni, hogy itt a római korban egy 15 hektár nagyságú, közel 15 méter magas tornyokkal es falakkal védett castrum állt. Amikor a 18. században a fenékpusztai Festetics-majorságot megalapították a ledőlt, elbontott erődfalak és tornyok részben még látszottak a földfelszínen. Így az új épületek a nyugati falon kivűl, azzal pontosan párhuzamosan sorakoztak. A kiskastélyhoz bevezető fasor is az erőd fő tengelyeihez igazodott. A fasor az erődöt már ekkor diagonálisan átszelő úttól indult, ez a mai 71-es úttal azonos. Az 1960-as és 70-es években a déli kapu, a gabonatár és a kora keresztény bazilika alapfalait emelték meg. Ezek ma is látogathatók. Azóta számos további terv készült a terület római kori emléikeinek bemutatására, de egyenlőre egyik sem valósult meg.
Egy jövőbeni fenékpusztai régészeti park látványterve
A Castrum Virtuale kiállitás keretében egy jövőbeni fenékpusztai régészeti park látványtervét dolgoztuk ki, feltételezve, hogy a területet átszelő utat megszüntetik. Az antik útak, falak és az épületek mint térrendező, határoló elemek különböző két és három dimenziós változatban jelennek meg. Teljes rekonstrukció a déli kapura készült, az északit és a központi diadalívet egy áttetsző vasszerkezetes váz érzékelteti. A tornyok és falak vonalát többnyire különböző színű kavicságyak jelzik, az épületek alapterületét növényzettel emeljük ki. A 25-ös epületet egy védőépület fedi, alatta megtekinthetők az eredeti romok. Az egyes épületek eredeti formáját a helyszínen digitális képek szemléltetik.