A Festetics-major épületegyüttese
Fenékpuszta mai képét a Festetics-major épületegyüttese határozza meg
A majorság épületeinek alaptömbje a 18. század végén alakult ki, szigorú szimmetrikus rendet követve.
A középtengelyt alkotó főépülethez északról és délről egy-egy szárnyat csatlakoztattak, gazdasági helyiségekkel és istállókkal. Alig egy évszázad múltán, a 19. században, Festetics László jóvoltából az épületeket kibővítették, a homlokzatokat klasszicizálták. A középső tömb, az úgynevezett kiskastély, emeletet kapott, itt helyezték el grófok szobáját. Az épületegyüttes északi és déli részében továbbra is a lótenyésztés folyt: itt az alaprajz négy-négy udvart és az ezt tagoló istállót mutat.
Uradalmi puszta
„Uradalmi puszta, lenfonógyár és szociális lakások”
A puszta a magyar nyelvben nem csupán lakatlan, „elpusztult” tájat, illetve települést jelent.
A 18-19. században formálódó geográfia a pusztákat külön településtípusként kezelte. A falvaknál is kisebb települések, településrészek szorosan kapcsolódtak a nagybirtokrendszerhez. Lakóik rendszerint nem saját telekkel bíró jobbágyok voltak, hanem alkalmazottak, akik lakhatás és járandóság fejében mezőgazdasági és kisipari munkákat végeztek a nagybirtokos uradalmi gazdaságában, a majorságban. Az uradalmi puszták tömeges elterjedése az 1700-as évek második felére tehető és szorosan összefügg a török időkben elpusztult faluhálózat újjászervezésével.
Számos közülük, mint maga Fenékpuszta is, egy korábban lakott hely újraéledéseként jött létre.
A Festetitcs család tulajdonát képező fenékpusztai birtok az 1750-es években kezd kiépülni, majd az 1800-as évek elején nyeri el mai formájának főbb hangsúlyait. A keszthelyi kastélytól fákkal övezett út vezetett Fenékpusztára, útközben több kisebb majorságot, illetve malmot is érintve. A második katonai felmérésen még „Puszta Fenékként” jelölt majorság kiemelkedő rangját a lótenyésztésnek köszönhette.
A majorság kiemelkedő rangját a lótenyésztésnek köszönhette
A legjobb lipicai lovak a bécsi Spanyol Lovasiskolába kerültek. Általában is elmondható, hogy a különböző céllal épült puszták rangsorában a 19. század elején a lótenyésztésre szakosodott ménesmajorok álltak az élen, ezért is kaptak az épületek művészileg igényes, reprezentatív kialakítást. Fenékpuszta sajátos balatoni hangulatához ezen kívül hozzátartozott a hajóépítő műhely és a kikötő is
Lenmalom és szociális bérlakások
A keszthelyi kastély körül kialakuló történeti táj, amelynek a Fenékpuszta szerves részét alkotta az 1945-ös földreformig jellegzetes uradalmi vidék maradt. A 20. század második felének településfejlesztése azonban tudatosan igyekezett felszámolni a tájkép arisztokratikus jellegét. A régi épületek mellé lenfonógyárat telepítettek, ám ennél is lényegesebb változás, hogy a 19. századi épületeket csökkentett komfort fokozatú lakásokká alakították át. Ma körülbelül 30-40 család él itt. A kilencvenes évek elejétől napirenden van a pusztai majorság örökségi hasznosítása, többek között egy kocsimúzeum ötlete is felvetődött. Időközben az épületek állaga sokat romlott, jövöje bizonytalan.
