Épületek

Járja be a római erődöt és tekintse meg az épületek rekonstrukcióját 3D-ben!

A római erőd és az épületek rekonstrukciója 3D-ben

Az Erőd épületeinek bemutatása

1-es épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

2-es épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

3-as épület

Közigazgatási épület?

4-es épület

Gabonatároló (horreum; 1. fázis); fogadóterem (aula?; 2. fázis).

5-ös épület

Lakóépület

6-os épület

Lakó-és gazdasági épület (villa)

7-es épület

Lakó-és gazdasági épület (villa)

8-as épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

9-es épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

10-es épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

11-es épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

12-es épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

13-es épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

14-es épület

Lakóépület (1. fázis); kora keresztény bazilika (2.fázis?, 3. fázis)

15-es épület

Gabonatároló (horreum)

16-os épület

Lakóépület

17-es épület

Lakóépület

18-es épület

Lakóépület / villa

19-es épület

Lakóépület / villa (1./2. fázis)

20-as épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

21-es épület

Funkció: ismeretlen

22-es épület

Diadalív (tetrapylon / quadrifon)

23-es épület

Fürdőépület

24-es épület

Fürdőépület

25-es épület

Villa (1.. fázis); Közigazgatási épület (2. fázis); Palota (3. fázis)

26-os épület

Lakóépület?

27-es épület

Reprezentációs épület

28-as épület

Gazdasági épület?

29-es épület

Gazdasági épület?

I. Északi kapu

II. Nyugati kapu

III. Déli kapu

IV. Délnyugati saroktorony

V. Torony a déli erődfal mentén

VI. Torony a keleti erődfal mentén

1-es épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

Keltezés/építési fázis: 4 század közepe?
Méret: 8 x 13,5 m
Ásatás éve: 1899–1909

Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a korai, Csák Árpád által vezetett ásatásokból: téglalap alakú, belső osztás nélkül. Keltezése azon alapszik, hogy igazodik az erőd fő tengelyeihez. A vékony alapozások miatt a felmenő falakat könnyű fa-vályogos szerkezettel rekonstruáltuk.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

2-es épület

Lakó- és/vagy gazdasági épület

Keltezés/építési fázis: 4 század közepe?
Méret: 8 x 13,5 m
Ásatás éve: 1899–1909

Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a korai, Csák Árpád által vezetett ásatásokból: téglalap alakú, belső osztás nélkül. Keltezése azon alapszik, hogy igazodik az erőd fő tengelyeihez. A vékony alapozások miatt a felmenő falakat könnyű fa-vályogos szerkezettel rekonstruáltuk.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

3-es épület

Közigazgatási épület?

Keltezés/építési fázis: 4. sz. közepe
Méret: 28,6 x 20 m
Ásatás éve: 1899–1909; 1973; 2002

Az épület csak részlegesen kutatott, alaprajza nagyrészt kiszerkesztett, középső része a mai főút nyomvanala alatt megsemmisült. A négyszögletes, kelet-nyugati tájolású csarnokot négy oszlop tagolja, ebből csak a két nyugatinak a kör alakú pillére ismert, padlója terrazzóval volt fedett. A keleti oldalon két kis apszis csatlakozott az épülethez. Ezek pozíciója igen meglepő, hiszen inkább azt várnánk, hogy az épület bejárata az itt futó északi-déli főút felé nézett, nem pedig, mint a jelenlegi alaprajz mutatja, nyugatra. Rekonstrukciónk déli fala előtt egy porticust mutat be. Az épület az erőddel egy időben épülhetett, az eddigi kutatások további építési fázisaira nem derítettek fényt. Alaprajza és az erődön belüli helyzete közigazgatási épületre utal.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

4-es épület

Gabonatároló (horreum; 1. fázis); fogadóterem (aula?; 2. fázis).

Keltezés/építési fázis: 4. sz. közepe = 1. fázis / 4.–5 sz. fordulója = 2. fázis
Méret: 56,5 x 23 m
Ásatás éve: 1899–1909; 1969; 2002

1. fázis: Egy kelet-nyugati tájolású, négyszögletes, 22,5 x 30 méteres alaprajzú épület, amelyet helyzete alapján az erőddel egy időben emeltek. Belső terét 20 darab – négy párhuzamos sorban futó – pillér tagolja, melyek egy deszkapadlót tartottak. Mindez gabonatárolóra utal. Az épület keleti homlokzata előtt egy porticus volt.
2. fázis: Legkésőbb a 4.–5. század fordulóján az épületet nyugat felé egy 14 méter széles és maximum 22 méter hosszú csarnokkal bővítették, amelyet nyugaton egy apszis zárt, belső terét pedig négy pillér tagolta. Északon és délen egy-egy – közel szabályos négyszögletű – mellékhajó csatlakozott hozzá. Az épület funkciója kérdéses, az új szárny reprezentációs épületre utal (aula), ami kétségessé teszi, hogy a keleti szárny mint gabonatároló működött volna tovább.

Fázis I. Realisztikus

Fázis I. Alaprajzzal

Fázis I. Alaprajz

Fázis II. Realisztikus

Fázis II. Alaprajzzal

Fázis II. Alaprajz

5-ös épület

Lakóépület

Keltezés/építési fázis: 4. sz. közepe
Méret: 12 x 13,6 m
Ásatás éve: 1899–1909; 1976–1977

Négyszögletes alaprajzú épület az erőd északi kapuja mellett, az észak-déli irányú főút mentén, attól keletre. Az északi helyiség fűtőcsatornával rendelkezett, a két kisebb, dél-nyugati helyiség talán tárolóként vagy műhelyként szolgált. A keleti oldalon ehhez egy zárt udvar csatlakozhatott. A vékony alapozások miatt a felmenő falakat könnyű faszerkezetes-vályogos szerkezettel rekonstruáltuk. Két további építési fázisának alaprajza és keltezése még további kutatásokat igényel, ezért ezeket nem mutattuk be.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

6-os épület

Lakó-és gazdasági épület (villa)

Keltezés/építési fázis: 4. század közepe
Méret: 12 x 17,5 m
Ásatás éve: 1899–1909

Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a korai, Csák Árpád által vezetett ásatásokból, amely egy fázisra, egy kis villa épületre utal. Az épület keltezése azon alapszik, hogy igazodik az erőd észak-déli irányú főútjához; közvetlenül az északi kapu mellett fekszik, az onnan induló észak-déli főút mentén. A déli részen voltak a lakóhelyiségek, itt egy T-alakú fűtőcsatornát is feltártak. Az épület közepén egy zárt udvar lehetett, északon pedig egy gazdasági tevékenységekre használt épületszárny állt. A bejárat az udvaron keresztül vezethetett, keletről vagy nyugatról. A vékony alapozások miatt a felmenő falakat könnyű fa-vályogos szerkezettel rekonstruáltuk.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

7-es épület

Lakó-és gazdasági épület (villa)

Keltezés/építési fázis: 4. század közepe
Méret: 18 x 16m
Ásatás éve: 1899–1909

Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a korai, Csák Árpád által vezetett ásatásokból, s ez az alaprajz egy fázisra, egy villa épületre utal. Keltezése azon alapszik, hogy igazodik az erőd északi falához, a 6-os épülettel egy sorban helyezkedik el, tőle nyugatra. Az épület két – észak-déli tájolású – szárnyból áll, mindekettőhöz északon egy kis apszis csatlakozik. Közöttük egy zárt korridor futott. A bejárat ezen keresztül vezetett, feltehetően délről. A keleti oldalon, az apszisos teremben egy T-alakú fűtőcsatorna volt, délre két további helyiség csatlakozott hozzá. A két apszisos északi helyiség szolgálhatott lakótérként, délen pedig a gazdasági helyiségek lehettek.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

8-es épület

Lakó-és gazdasági épület (villa)

Keltezés/építési fázis: 4. század közepe
Méret: 14 x 12,5 m
Ásatás éve: 1899–1909; 2002

Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a korai, Csák Árpád által vezetett ásatásokból, amely egy fázisra, egy villa épületre utal. Keltezése azon alapszik, hogy igazodik az erőd északi falához, a 7-es épülettel egy sorban helyezkedik el, tőle nyugatra. 2002-ben a kerékpárút építése során a délnyugati sarkát újfent feltárták, ami azonban újabb adatokkal nem szolgált. Az épület szárnyai U-alakban vesznek körbe egy udvart. A bejárat ezen keresztül vezethetett délről. Padlófűtésre utaló nyomok nem ismertek. A vékony alapozások miatt a felmenő falakat könnyű fa-vályogos szerkezettel rekonstruáltuk.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

9-es épület

Lakó-és gazdasági épület

Keltezés/építési fázis: 4. század közepe?
Méret: 16,5 x 17,5 m
Ásatás éve: 1899–1909

Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a korai, Csák Árpád által vezetett ásatásokból, amely egy fázisra, egy lakó- és gazdasági épületre utal. Keltezése azon alapszik, hogy az erőd észak-déli főútjához igazodik, tájolása azonban enyhén eltér tőle. A felépítése a 6-os épületéhez hasonló. Így hát vélhetően itt is a déli, tágasabb részen lehettek a lakóhelyiségek, bár fűtőcsatorna nem került elő. Ehhez keleten még egy négyzetes alaprajzú helyiség csatlakozott. Az épület közepén egy zárt udvar lehetett, északon pedig egy gazdasági tevékenységekre használt épületszárny állt. A bejárat az udvaron kersztül vezetett, keletről vagy nyugatról. A vékony alapozások miatt a felmenő falakat könnyű fa-vályogos szerkezettel rekonstruáltuk.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

10-es épület

Lakó-és gazdasági épület

Keltezés/építési fázis: 4. század közepe?
Méret: 16,5 x 17,5 m
Ásatás éve: 1899–1909

Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a korai, Csák Árpád által vezetett ásatásokból, amely egy fázisra, egy lakó- és gazdasági épületre utal. Keltezése azon alapszik, hogy igazodik az erőd észak-déli főútjához, bár tájolása enyhén eltér tőle. Az épület délnyugati részében egy zárt udvart rekonstruáltunk, bejárattal, amelyhez L-alakban csatlakozik maga az épület, északon és keleten. Feltehetően itt is lakó- és gazdasági helyiségek voltak. A vékony alapozások miatt a felmenő falakat könnyű fa-vályogos szerkezettel rekonstruáltuk.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

11-es épület

Lakó-és gazdasági épület

Keltezés/építési fázis: 4. század közepe?
Méret: 10 x 19 m
Ásatás éve: 1899–1909

Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a korai, Csák Árpád által vezetett ásatásokból. Alaprajza a 2-es épülethez hasonlóan téglalap alakú, észak-déli tájolású, és egy belső kelet-nyugat irányú osztófallal rendelkezett. Keltezése azon alapszik, hogy igazodik az erőd észak-déli irányú főútjához; a 3-as épülettől északra állt. A vékony alapozások miatt a felmenő falakat könnyű fa-vályogos szerkezettel rekonstruáltuk.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

12-es épület

Lakó-és/vagy gazdasági épület

Keltezés/építési fázis: 4. század közepe?
Méret: 10 x 17 m
Ásatás éve: 1899–1909

Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a korai, Csák Árpád által vezetett ásatásokból: téglalap alakú, belső osztás nélkül. Keltezése azon alapszik, hogy igazodik az erőd belső tengelyeihez. A vékony alapozások miatt a felmenő falakat könnyű fa-vályogos szerkezettel rekonstruáltuk.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

13-es épület

Lakó-és/vagy gazdasági épület

Keltezés/építési fázis: 3.-4. sz. fordulója? = 1. fázis / 4. század közepe? = 2. fázis
Méret: 18,5 x 8,5 m / 13.5 x 12 m
Ásatás éve: 1899–1909

1–2. fázis: Az épületnek csupán az alaprajzát ismerjük a korai, Csák Árpád által vezetett ásatásokból, amely két egymáson fekvő alaprajzot mutat. Nem rendelkezünk adatokkal arra nézve, hogy melyik keltezhető korábbra. A téglalap alakú, belső osztás nélküli, kelet-nyugati tájolású épületet mutatjuk itt be mint első, az erőd építése előtti fázist; a négyzet alakú, belső osztású alaprajzot – mivel az jobban igazodik az erőd alaprajzához – a második fázisnak tekintjük, és az erőd építésével egy korszakra tesszük. A vékony alapozások miatt a felmenő falakat könnyű fas-vályogos szerkezettel rekonstruáltuk.

Realisztikus

Fázis I. - Alaprajzzal

Fázis I. - Alaprajz

Fázis II. - Alaprajzzal

Fázis II. - Alaprajz

14-es épület

Lakóépület (1. fázis); kora keresztény bazilika (2.fázis?, 3. fázis)

Keltezés/építési fázis: 4. sz. közepe = 1. fázis; 4./5. század fodulója? = 2. fázis; 6./7. század = 3. fázis
Méret: 28 x 21 m
Ásatás éve: 1899–1909; 1959–1960

1. fázis: A négyszögletes alaprajzú épületet az erőddel egy időben emelhették. Belseje több helyiségből állt, a középsők alatt fűtőcsatorna húzódott. Az ásatások során csupán a falalapozások kerültek elő, a járószintek nem maradtak meg, ezért sem alaprajza, sem felmenő szerkezete nem rekonstruálható pontosan. Kérdéses például, hogy a délnyugati részen L-alakban csatlakozó fal ehhez a fázishoz tartozott-e. További falalapozások arra utalnak, hogy korábban is állt már itt egy épület, amelynek alaprajzát azonban nem lehet rekonstruálni.
2. fázis: Nem lehet tudni, pontosan mikor, de ezt az épületet erősen átalakították. A négyzet alakú központi rész fűtőcsatornáját megszüntették, belső osztását elbontották, terrazzo padlót, nyugat felé pedig egy előcsarnokot (narthex) kapott, ahonnan a bejárata nyílt. Kérdéses marad azonban, hogy a keleti fal menti nagy apszist ehhez a periódushoz köthetjük-e. Ha igen, akkor ezt az épületet tájolása és alaprajza alapján kora keresztény bazilikaként is lehetne értelmezni.
3. fázis: Az épület egy tűzvész után újabb formát kapott, és a 6.–7. században mint kora keresztény bazilika volt használatban. A középső, kelet-nyugati irányú főhajóhoz északon és délen egy-egy valamivel alacsonyabb és keskenyebb mellékhajó csatlakozott. A belső térben ezt a beosztást két párhuzamos, 5–5 kőoszlopot tartó pillérsor tagolta, a padlót terrazzo fedte. Keleten három apszist alakítottak ki, a középső nagyobb ívűt két kisebb fogta közre. Az északi homlokzathoz három félpillért falaztak, dél felől pedig egy kis kápolna csatlakozott hozzá, szintén apszissal. Hasonló alaprajzú kora keresztény templomokat Dalmáciából és a Keletrómai Birodalom balkáni provinciáiból ismerünk. A templomban sírokat is feltártak.

Fázis I. - Realisztikus

Fázis I. - Alaprajzzal

Fázis I. - Alaprajz

Fázis II. - Realisztikus

Fázis II. - Alaprajzzal

Fázis II. - Alaprajz

Fázis III. - Realisztikus

Fázis III. - Alaprajzzal

Fázis III. - Alaprajz

Fázis III. - Belső tér

15-ös épület

Gabonatároló (horreum)

Keltezés/építési fázis: 4. sz. közepe / 1. fázis; 4.–5. sz.? = 2. fázis; 6.–7. sz. = 3. fázis
Méret: 30 x 50 m
Ásatás éve: 1959-60

1. fázis: Az épületet az erőddel egy időben emelték, közvetlenül a nyugati kapu mellett. Oszlopos előcsarnoka (porticus) pontosan a castrum kelet-nyugati irányú főútjára nyílik. A belső részen négy párhuzamos sorban kőpillérek voltak. Ez az alaprajz gabonatárolóra utal, a pillérek eredetileg egy deszkapadlót tartottak, a megemelt padlószint alatt a levegő keringeni tudott. Így a több szinten, zsákokban tárolt gabona a nedvességtől és a penésztől védve maradt. Az épület a 4. század közepe után leégett. A megszenesedett állapotban ránk maradt árpa-, búza- és rozsmagok a környékbeli mezőgazdaság termelési spektrumára utalnak. A gabona minden bizonnyal a katonai egységek ellátására szolgált. A 4. században nagy számban épültek ilyen „csűrök”, többnyire központi fekvésű, jól védhető településeken.

Fázis I. - Realisztikus

Fázis I. - Alaprajzzal

Fázis I. - Alaprajz

Fázis II. - Realisztikus

Fázis II. - Alaprajzzal

Fázis II. - Alaprajz

Fázis III. - Alaprajz

Fázis I. - Belső tér -Metszet

Fázis II. - Belső tér -Metszet

16-os épület

Lakóépület

Keltezés/építési fázis: 3.–4. sz.
Méret: 4,8 x 6,8 m
Ásatás éve: 1972

Az épület téglalap alaprajzú, és egy L-alakú fűtőcsatornával rendelkezik, amihez déleb egy földbe mélyített fűtőkamra csatlakozott. Az épület tájolása északkeleti-délnyugati, vagyis eltér az erőd fő tengelyeitől. Ebből adódóan az épületet az erőd előtti építési fázisra keltezzük. A vékony alapozások könnyű fa-vályogos szerkezetes felmenő falakra utalnak.

Alaprajz

17-es épület

Lakóépület

Keltezés/építési fázis: 4.–5. század
Méret: 11,6 x 6 m
Ásatás éve: 1973

Egy téglalap alaprajzú, kelet-nyugati tájolású lakóépület, a 20-as épülettől keletre. Feltehetően az erőddel egy időben épült. Észak-déli irányú belső osztást mutat. A keleti helyiség padlója alatt T-alakú fűtőcsatorna húzódott. A nyugati részen vagy egy zárt udvar volt, vagy fedett előtér. A vékony alapozások könnyű fa-vályogos szerkezetes felmenő falakra utalnak.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

18-os épület

Lakóépület / villa

Keltezés/építési fázis: 4.–5. sz.
Méret: 24 x 17,7 m
Ásatás éve: 1973

Az épület kelet-nyugati tájolású, s az erőd délkeleti felében állt. Bejárata nyugaton volt, a castrum észak-déli főútja felől. A több helyiségből álló villaépületnek minden bizonnyal minimum két építési fázisa volt, de itt most csak a második periódusban mutatjuk be. A bejárat egy hosszúkás, zárt udvarra vezetett, középen egy elágazással észak és dél felé. Északon négyszögletű gazdasági helyiségek lehettek, délen pedig lakószobák. Ezek közt a folyosót valamikor észak felét lezárták. A déli szárny keleten egy padlófűtéses (hypocaustum), apszisos záródású teremben végződött. Az épülethez később délen és keleten egy-egy négyzet alakú helyiséget csatoltak, ezek funkciója nem ismert.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

19-es épület

Lakóépület / villa (1./2. fázis)

Keltezés/építési fázis: 4. sz. közepe = 1. fázis / 4.–5 sz. fordulója = 2. fázis
Méret: 20 x 22 m
Ásatás éve: 1951/52; 1974

Az épület az erőd északnyugati sarkában állt, alaprajza trapéz formájú. A helyiségek U-alakban vesznek körbe egy zárt, hosszúkás udvart, ahol a bejárat volt. A keleti oldalon lévő két helyiség döngölt agyagpadlóval gazdasági célokat szolgálhatott, nyugaton és északon pedig a lakó- illetve a reprezentációs terek voltak, amire egy-egy T-alakú fűtőcsatorna utal a terrazzo padló alatt.
1. fázis: Északon egy apszis csatlakozott a fő teremhez, a déli falat pedig kívülről négy félpillér tagolta, a két középső között volt a bejárat.
2. fázis: Északon az apszist lebontották, az északi zárófalat kb. 1 méterrel északabbra húzták meg, és az apszis helyett egy négyszögletes annexet alakítottak ki. Egy további hozzáépítést a délnyugati saroktól nyugatra lehetett megfigyelni.

Fázis I. - Realisztikus

Fázis I. - Alaprajzzal

Fázis I. - Alaprajz

Fázis II. - Realisztikus

Fázis II. - Alaprajzzal

Fázis II. - Alaprajz

20-as épület

Lakóépület / villa

Keltezés/építési fázis: 4.–5. sz.
Méret: 15 x 18,8 m
Ásatás éve: 1983

Egy több helyiségből álló villaépület minden bizonnyal minimum két fázisban épült, de itt most csak utolsó periódusában mutatjuk be. A magját egy négyszögletes, 15 x 16 méteres épület képezte, ennek a nyugati felében három helyiség sorakozott: az északiban padlófűtés volt, a középső lehetett a bejárati rész. Kelet felé egy apszis csatlakozott a nagy teremhez, de ezt később építették hozzá. Egy kis négszögletű helyiséget délen szintén később csatoltak az épülethez. A padlót terrazzo fedi. Az épület alaprajza egy lakó-villa épületre utal.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

21-es épület

Funkció: ismeretlen

Keltezés/építési fázis: 4. sz. közepe
Méret: 5 x 4 m
Ásatás éve: 2002

A kerékpárút építése során az épület északkeleti sarkát tárták fel. Teljes alaprajzát nem ismerjük, nyugat felé eső nagyobbik része a mai 71-es út építése során feltehetően elpusztult. Érdekesség, hogy a falalapozások alatt több sorban cölöplyukakat lehetett megfigyelni, ezek a földbe döngött cölöpök nyomai, amelyekkel az alapozásokat erősíthették meg.

Alaprajz

22-es épület

diadalív (tetrapylon / quadrifon)

Diadalív (tetrapylon / quadrifon)

Keltezés/építési fázis: 4. sz. közepe
Méret: 10 x 10 m
Ásatás éve: 2002

A 2002-es ásatások során két, egymásól 10 méterre lévő, L-alakú pillér került elő. Ezekhez a 71-es út nyomvonalában két további pillért feltételezzünk, szintén 10 méterre nyugat felé. A pillérek között az erőd keleti és nyugati, valamint északi és déli kapuja közti utak találkoznak. Az épület fekvése és jellegzetes formája alapján jól értelmezhető. A rekonstrukció egy quadrifrons, vagyis egy boltíves, négyszögletes, négy átjáróval ellátott építmény formáját követi. Az erőd központjában emelt diadalívről van szó, amelyet egész biztosan a castrummal egy időben építettek.

Realisztikus I.

Realisztikus II.

Alaprajzzal

Alaprajz

23-es épület

Fürdőépület

Keltezés/építési fázis: 4.–5 sz. fordulója
Méret: 17 x 15 m (É. felé kiegészítve)
Ásatás éve: 2002

A 25-ös épülettől keletre egy fürdőt tártak fel. Három, közel azonos méretű, négyzetes alaprajzú teremből állt, amelyekhez a déli oldalon egy-egy apszis csatlakozott. Ezekben valószínűleg kisebb medencék voltak, kettőnek fűtésrendszere is volt (hypocaustum): keleten lehetett a hidegvizes (frigidarium), középen a melegvizes részleg (tepidarium), nyugaton pedig az izzasztó helyiség csatlakozott hozzá (caldarium), fűtőkamrával (praefurnium). Északon – az udvar túl – minden bizonnyal más helyiségek is tartozhattak hozzá, mint például egy öltöző. Egyelőre tisztázatlan, hogy ez a kisebbik fürdő és a nagy fürdő (24-es épület) egy időben volt-e használatban. Az biztos, hogy a 23-as fürdő építése csak a 25-ös épület déli szárnyának lebontása után vehette kezdetét, mert a fűtőkamra a délkeleti apszis alapjaira épült.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

24-es épület

Fürdőépület

Keltezés/építési fázis: 4.–5. sz.
Méret: 22 x 24 m
Ásatás éve: 2009; 2014–2015

A közel 434 négyzetméter alapterületű épület csak részlegesen került feltárásra, felépítése azonban a talajradar mérések alapján jól rekonstruálható. Az északi oldalon volt a bejárata, onnan az öltöző részbe (apodyterium) lépett be a látogató. Utána a hidegvizes (frigidarium), majd a melegvizes részleg (tepidarium) következett, végül pedig az izzasztó helyiség (caldarium). Itt nyugaton egy tüzelőkemence (praefurnium) is csatlakozott kívülről a falakhoz. Mindhárom egységben két-két medence volt. Ez arra utal, hogy a római városok nagy fürdőihez (thermae maiores) hasonlóan külön női és férfi traktussal számolhatunk. A fürdő az erőddel egy időben épült, és legalább egy átépítésen esett át. Ennek során keleten a hidegvizes fürdőhöz egy nagy latrinát csatlakoztattak. A fürdő az 5. század közepén túl nem volt használaban.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

25-ös épület

Villa (1.. fázis); Közigazgatási épület (2. fázis); Palota (3. fázis)

Villa (1. fázis); Közigazgatási épület (2. fázis); Palota (3. fázis)

Keltezés/építési fázis: 4. sz. eleje = 1. fázis / 4.–5. sz. = 2. Fázis / 6.–7. sz. = 3. fázis
Méret: 48 x 103 m + keleti hozzéépítés = 33 x 15 m
Ásatás éve: 2009–2017

1. fázis: Az első építési fázis az erőd építése előtti időszakra keltezhető. Az alaprajz egy villagazdaság reprezentatív főépületét mutatja. Az épület közepén egy kb. 30 x 23 méteres peristylium volt, medencével, a keleti szárnyban fürdő, a déli szárnyban a lakó-, a nyugatiban pedig a gazdasági részleg lehetett. Északon egy nagy, apszisos aula csatlakozott az udvarhoz, amit fogadó- és étkező csarnokként (triclinium) használtak. A 25-ös épület mind felépítésében, mind nagyságában feltűnő hasonlóságot mutat a korszak ismert pannóniai villáival.
2. fázis: Az épület második építési fázisa az erőd építésével egy időre tehető. Miután az aula nagy apszisát lebontották, a bejárata északra fordult, ahol egy új peristyliumot alakítottak ki. Az udvar körül három, négyszögletes kis helyiségekből álló épületszárny emelkedett. Az épület főbejárata északon volt, ahol egy reprezentatív oszlopsort (porticus) is kialakítottak. Délen a villaépület keleti és déli szárnyát lebontották, a peristylium is megszűnt, az egész területet újrapadlózták. A nyugati szárnyat az udvarral együtt gazdasági célokra használták. Az épület új funkciót is kapott, feltehetően az erőd központi igazgatási épületeként (praetorium) szolgált.
3. fázis: A épület újabb átalakítására legközelebb a 6. században került sor. A régi aula belső terében, valamint az épülettől délre és nyugatra téglalap alakú, masszív pillérsorokat mélyítettek a padlóba. Az alapozási mélység és a pillérek masszív megépítési módja azt sugallja, hogy a monumentális épület többszintes volt. Feltehetően ekkor még az északi peristylium is funkcionált. A harmadik építési fázisának mind az alaprajza, mind kinézete nehezen rekonstruálható, ezért a bizonytalan részeket áttetsző módon ábrázoltuk. Az épület a 7. század első felében égett le, ezután már nem használták.

Fázis I. - Realisztikus

Fázis I. - Alaprajzzal

Fázis I. - Alaprajz

Fázis II. - Realisztikus

Fázis II. - Alaprajzzal

Fázis II. - Alaprajz

Fázis III. - Realisztikus

Fázis III. - Alaprajzzal

Fázis III. - Alaprajz

26-os épület

Lakóépület?

Fürdőépület

Keltezés/építési fázis: 4.–5. sz.
Méret: 22 x 24 m
Ásatás éve: 2009; 2014–2015

A közel 434 négyzetméter alapterületű épület csak részlegesen került feltárásra, felépítése azonban a talajradar mérések alapján jól rekonstruálható. Az északi oldalon volt a bejárata, onnan az öltöző részbe (apodyterium) lépett be a látogató. Utána a hidegvizes (frigidarium), majd a melegvizes részleg (tepidarium) következett, végül pedig az izzasztó helyiség (caldarium). Itt nyugaton egy tüzelőkemence (praefurnium) is csatlakozott kívülről a falakhoz. Mindhárom egységben két-két medence volt. Ez arra utal, hogy a római városok nagy fürdőihez (thermae maiores) hasonlóan külön női és férfi traktussal számolhatunk. A fürdő az erőddel egy időben épült, és legalább egy átépítésen esett át. Ennek során keleten a hidegvizes fürdőhöz egy nagy latrinát csatlakoztattak. A fürdő az 5. század közepén túl nem volt használaban.

Alaprajz

27-es épület

Reprezentációs épület

Keltezés/építési fázis: 4.–5. sz.
Méret: 22,5 x 33 m
Ásatás éve: 2013–2015

A több mint 380 négyzetméteres, nagyméretű épület alaprajza már az ásatások előtt jól kirajzolódott a talajradar mérési képeken. Egy nagy, apszisos, déli fekvésű aulával rendelkezett. Ennek a nyugati fala mentén további helyiségek sorakoztak, amelyek padlófűtéssel (hypocaustum) rendelkeztek. A fűtőház (praefurnium) délen, közvetlenül az aula apszisa mellett csatlakozott az épülethez. Észak felé egy oldalsó apszisokkal ellátott előterem (narthex) nyílt. Az épületbe feltehetően északról lehetett belépni. Mivel ezen a területen nem folytak ásatások, így nehéz megítélni, hogy itt egy további zárt előtér vagy egy előudvar volt-e eredetileg, amit egy átépítés során észak felé kibővítettek, vagy pedig dél felé leszűkítettek. Javasolt rekonstrukciónk az első változatot ábrázolja. Az alaprajz magasabb rangú tisztségviselő fogadóépületére utal.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

28-as épület

Gazdasági épület?

Keltezés/építési fázis: 4.–5. sz.
Méret: 14 x 20,5 m
Ásatás éve: 1970

Egy téglalalap alaprajzú, észak-déli tájolású épület, amely több fázisban épülhetett, de itt csak az erőd alapításával egykorú képét mutatjuk be. Az épület pontosan a gabonatár keleti falával párhuzamosan, attól közel 15 méterre állt. Belső osztása raktárra utal. Bejárata nyugat felől lehetett. A több helyen megfigyelt fűtőcsatornák egy korábbi fázishoz tartoztak. A vékony alapozások könnyű fa-vályogos szerkezetes felmenő falakra utalnak.

Alaprajz

29-es épület

Gazdasági épület?

Keltezés/építési fázis: 4.–5. sz.
Méret: 12 x 16 m
Ásatás éve: 1962

Egy négyzet alakú, észak-déli tájolású épület, belső osztása nem ismert. Helyzete és tájolása arra utal, hogy az erőddel egy időben épült. A vékony alapozások könnyű fa-vályogos szerkezetes felmenő falakra utalnak.

Alaprajz

I. Északi kapu

Északi kapu

Keltezés/építési fázis:4. sz. közepe
Méret: 9,6 x 7 m (belső torony = propugnaculum); külső átm. 14 m; belső átm. 9 m (kerek tornyok)
Ásatás éve:1971

A kapu három toronyból áll: a bejárás az erődbe egy négyzetes alaprajzútornyon (propugnaculum) keresztül történt, amelynek a teteje nyitottlehetett. A toronybelsőben három, egymással szemben lévő beugró pillérlátható, itt csatlakoztak eredetileg egymás mögött a kétszárnyasfakapuk. Kifelé két kerek torony fogta közre a kaput, ezek közel 15méter magasak lehettek. Más késő ókori tornyok példáját követve afalazat köveit téglasávokkal tagolva rekonstruáltuk, a két kerekkaputornyon lőrések láthatók, tetejüket cseréptető fedi. A felső szintenegy boltíves ablaksor sorakozik, az ablakok kontúrját szintén téglákemelik ki. Ezeket fa-ablaktáblával lehetett belülről befedni.
Az északi kapunak eddig a nyugati kerek és a belső négyszögletes tornyalett feltárva. A kaputoronyban az erődbe vezető út négy rétegét issikerült megfigyelni. A köztes égési rétegek tűzvész emlékei, talánostromokra utalnak. A legbelső kapunál mutatkozó cölölplyukak is egytámadással függhetnek össze, amelynek során a kaput elbarikádozták.

Realisztikus külső

Realisztikus belső

Alaprajzzal

Alaprajz

II. Nyugati kapu

Nyugati kapu

Keltezés/építési fázis:4. sz. közepe
Méret: 9,6 x 7 m (belső torony = propugnaculum); külső átm. 14 m; belső átm. 9 m (kerek tornyok)
Ásatás éve: 1993/94

A kapu három toronyból áll: a bejárás az erődbe egy négyzetes alaprajzútornyon (propugnaculum) keresztül történt, amelynek a teteje nyitottlehetett. A toronybelsőben három, egymással szemben lévő beugró pillérlátható, itt csatlakoztak eredetileg egymás mögött a kétszárnyasfakapuk. Kifelé két kerek torony fogta közre a kaput, ezek közel 15méter magasak lehettek. Más késő ókori tornyok példáját követve afalazat köveit téglasávokkal tagolva rekonstruáltuk, a két kerekkaputornyon lőrések láthatók, tetejüket cseréptető fedi. A felső szintenegy boltíves ablaksor sorakozik, az ablakok kontúrját szintén téglákemelik ki. Ezeket fa-ablaktáblával lehetett belülről befedni.
Eddig csak a nyugati kapu belső tornyának a déli része lett részlegesenfeltárva, a többi eleme régészetileg még nem kutatott.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

III. Déli kapu

Déli kapu

Keltezés/építési fázis: 4. sz. közepe
Méret: 9,6 x 7 m (belső torony = propugnaculum); külső átm. 14 m; belső átm. 9 m (kerek tornyok)
Ásatás éve: 1952

A kapu három toronyból áll: a bejárás az erődbe egy négyzetes alaprajzú tornyon (propugnaculum) keresztül történt, amelynek a teteje nyitott lehetett. A toronybelsőben három, egymással szemben lévő beugró pillér látható, itt csatlakoztak eredetileg egymás mögött a kétszárnyas fakapuk. Kifelé két kerek torony fogta közre a kaput, amelyek közel 15 méter magasak lehettek. Más késő ókori tornyok példáját követve a falazat köveit téglasávokkal tagolva rekonstruáltuk, a két kerek kaputornyon lőrések láthatók, tetejüket cseréptető fedi. A felső szinten boltíves ablaksor látható, az ablakok kontúrját szintén téglák emelik ki. Ezeket fa-ablaktáblával lehetett belülről befedni.
A déli kapunak minden eleme fel lett tárva, jelenleg a helyszínen a felfalazott alapozások is megtekinthetők. A kaputoronyba bevezető útnak három rétegét sikerült megfigyelni, köztük tűzvészre utaló égési rétegek voltak.

Realisztikus A

Realisztikus B

Alaprajzzal

Alaprajz

IV. Délnyugati saroktorony

Délnyugati saroktorony

Keltezés/építési fázis: 4. sz. közepe
Méret: külső átm. 19 m; belső átm. 12,6 m (kerek tornyok)
Ásatás éve: 1994

Az erőd saroktornya valamivel nagyobb átmérőjű, mint a köztes-tornyok, amelyeket a kaputornyokkal azonos magasságúra rekonstruáltuk. A falazat itt is téglasávokkal tagolt és lőrésekkel van ellátva, tetejét cseréptető fedi. A felső szinten hat boltíves ablakot láthatunk, amelyek kontúrját szintén téglák emelik ki.
A nyugati saroktorony régészetileg nem kutatott. A torony északi és déli falát egy építkezés során egy 1 méter széles árokban figyelhették meg. Ezáltal ismerjük a nagyságát. Eddig csak az északnyugati saroktorony lett teljesen feltárva.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

V. Torony a déli erődfal mentén

Torony a déli erődfal mentén

Délnyugati saroktorony

Keltezés/építési fázis: 4. sz. közepe
Méret: külső átm. 14 m; belső átm. 9 m
Ásatás éve: 1973

A déli kaputól keletre fekvő 2. torony. A köztes tornyok valamivel alacsonyabbak lehettek, mint a sarok- és kaputornyok. A falazat itt is téglasávokkal van tagolva és lőrésekkel ellátva, tetejét cseréptető fedi. A felső szinten három boltíves ablakot rekonstruáltunk. A tornyokba a gyilokjáró felől, illetve lent, a járószintjen az erőd felől lehetett bejutni. Mivel a tornyok külső kerek íve gyilokjárót valamivel szűkíti, itt két kapubejáratot rekonstruáltunk.
A D8-as torony ásatása során középen egy nagy cölöplyuk jelentkezett; az itt álló gerenda egy fából készült belső padlószintet tarthatott, vagy a torony építésekor alkalmazott állványzat tartóoszlopa volt. A toronyban négy padlószintet sikerült megfigyelni, itt is voltak köztes égési rétegek, amelyek tűzvészre utalnak.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

VI. Torony a keleti erődfal mentén

Torony a keleti erődfal mentén

Keltezés/építési fázis: 4. sz. közepe
Méret: külső átm. 14 m; belső átm. 9 m
Ásatás éve: 1973

A déli kaputól keletre fekvő 2. torony. A köztes tornyok valamivel alacsonyabbak lehettek, mint a sarok- és kaputornyok. A falazat itt is téglasávokkal van tagolva és lőrésekkel ellátva, tetejét cseréptető fedi. A felső szinten három boltíves ablakot rekonstruáltunk. A tornyokba a gyilokjáró felől, illetve lent, a járószintjen az erőd felől lehetett bejutni. Mivel a tornyok külső kerek íve gyilokjárót valamivel szűkíti, itt két kapubejáratot rekonstruáltunk.
A D8-as torony ásatása során középen egy nagy cölöplyuk jelentkezett; az itt álló gerenda egy fából készült belső padlószintet tarthatott, vagy a torony építésekor alkalmazott állványzat tartóoszlopa volt. A toronyban négy padlószintet sikerült megfigyelni, itt is voltak köztes égési rétegek, amelyek tűzvészre utalnak.

Realisztikus

Alaprajzzal

Alaprajz

Vissza