Castellum Pannonicum Pelsonense
CPP 7 – 2019
CPP 6 – 2017
CPP 5 – 2015
CPP 4 – 2014
CPP 3 – 2013
CPP 2 – 2012
CPP 1 – 2010
Andere Publikationen
Castrum Virtuale
Castrum Virtuale
Évszázadok
Im Spiegel der Jahrtausende
Hier können Sie Publikationen und Bücher bestellen
Balatoni Múzeum
Verlag Marie Leidorf
Castrum Virtuale download
Andere Publikationen über Keszthely-Fenékpuszta
L. Barkóczi, A 6th Century Cemetery from Keszthely-Fenékpuszta. Acta Arch. Acad. Scien. Hungar. 20, 1968, 275–311.
L. Bendefy /I. V. Nagy, A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Budapest1969).
Á. Csák, Fenék (Mogentiana) és területén az 1899. év folyamán teljesített első archaeologiai ásatásunk eredményeinek ismertetése. Balatoni Múz. Egyesület Évk. 1, 1903, 73–92.
L. Czoma, Fenékpuszta újkori és legújabb kori története. The modern and present history of Fenékpuszta. In: Fenékpuszta, Keszthely, ed. Helikon Kastélymúzeum (Keszthely 2006) 42–59, 74–75, 86–88.
I. Erdélyi, A Fenékpusztai régészeti kutatások rövid története. Kurze Zusammenfassung der archäologischen Forschungen bei Fenékuszta. Zalai Gyűjtemény 18, 1982/1983, 59–67.
I. Erdélyi/K. Sági, Ergebnisse der Ausgrabungen von Keszthely-Fenékpuszta. Mitt. Arch. Inst. Ungar. Akad. 8/9, 1978/1979 (1980), 151–156.
E. Fóthi/O. Heinrich-Tamáska/R. Müller/Á. Perémi, Möglichkeiten und Grenzen der Radiokarbonanalyse zur Datierung der Keszthely-Kultur. In: O. Heinrich-Tamáska/N. Krohn/S. Ristow (Hrsg.), Dunkle Jahrhunderte in Mitteleuropa? Tagungsbeiträge der Arbeitsgemeinschaft Spätantike und Frühmittelalter. 1. Rituale und Moden (Xanten, 8. Juni 2006) und 2. Möglichkeiten und Probleme archäologisch-naturwissenschaftlicher Zusammenarbeit (Schleswig, 9.–10. Oktober 2007). Studien zu Spätantike und Frühmittelalter 1 (Hamburg 2009) 307–334.
O. Heinrich-Tamáska, Bemerkungen zur Transformation spätantiker Strukturen in Pannonien am Beispiel von Keszthely-Fenékpuszta. Acta Arch. Carpathica 17–18, 2007/2008, 199–229.
O. Heinrich-Tamaska, Keszthely-Fenékpuszta zwischen Spätantike und Karolingerzeit. In: Die Langobarden. Das Ende der Völkerwanderung. Kat. zur Ausstellung im Rheinischen LandesMuseum Bonn 22.8.2008–11.1.2009, hrsg. v. Landschaftsverband Rheinland; Rheinisches LandesMuseum Bonn (Bonn, Darmstadt 2008) 91–107.
O. Heinrich-Tamáska, Sakral- oder Profanbauten? Zur Funktion und Datierung der Kirchen von Keszthely-Fenékpuszta (Komitat Zala, Ungarn). In: N. Krohn (Hrsg.), Kirchenarchäologie heute. Fragestellungen – Methoden – Ergebnisse. Veröff. Alemannisches Inst. 76 (Darmstadt 2010) 91–112.
O. Heinrich-Tamáska, Remarques sur la transformation des structures de l`antiquité tardive en Pannonie à travers l`exemple de Keszthely-Fenékpuszta. In: C. Theune/F. Biermann/R. Struwe/G. H. Jeute, Zwischen Fjorden und Steppe. Festschr. für Johan Callmer zum 65. Geburtstag. Internat. Arch. Stud. Honoria 31 (Rahden/Westf. 2010) 99–111.
O. Heinrich-Tamáska (Hrsg.), Keszthely-Fenékpuszta im Kontext spätantiker Kontinuitätsforschung zwischen Noricum und Moesia. Castellum Pannonicum Pelsonense (Budapest, Leipzig, Keszthely, és Rahden/West. 2011). – link.
O. Heinrich-Tamáska/P. Straub (Hrsg.), Keszthely-Fenékpuszta im Spiegel der Jahrtausende. – Az évezredek tükrében (Leipzig, Zalaegerszeg 2009).
F. Horváth, Glazed pottery of Keszthely-Fenékpuszta in the spectrum of the ceramics of the late Roman fortress. In: Ch. Magrini/F. Sbarra (ed.), Late Roman Glazes Pottery. Kongress Carlino and in Central-East-Europe. Production, Function and Distribution. BAR Int. Ser. 2068 (Oxford 2010) 93-102.
B. Kuzsinszky, A Balaton környékének archaeologiája. Lelőhelyek és leletek (Budapest 1920).
R. Müller, A Keszthely-fenékpusztai erőd északi kapujának feltárása 1971-ben (ásatási jelentés). Die archäologische Erschließung des Nordtores der Befestigung von Keszthely-Fenékpuszta im Jahre 1971 (Ausgrabungsbericht). Veszprém Megyei Múz. Közl. 14, 1979, 123–149.
R. Müller, Megjegyzések Fenékpuszta történetéhez. Bemerkungen zur Geschichte von Fenékpuszta. Zalai Múz. 1, 1987, 105–122.
R. Müller, Neue germanische Funde aus der Festung Keszthely-Fenékpuszta. Acta Arch. Akad. Scien. Hungaricae 59, 2008, 231–245.
R. Müller, Ein Nebenschauplatz, die Befestigung von Fenékpuszta. In: Č. Staňa/L. Polaček (Hrsg.), Frühmittelalterliche Machtzentren in Mitteleuropa – mehrjährige Ausgrabungen und ihre Auswertung. Internat. Tagungen Mikulčice 3 (Brno 1996) 127–139.
R. Müller, Die Gräberfelder vor der Südmauer der Befestigung von Keszthely-Fenékpuszta. Castellum Pannonicum Pelsonense 1 (Budapest, Leipzig, Keszthely, Rahden/Westf. 2010). – link.
R. Müller, Karolingerzeitliche Bestattungen in Keszthely-Fenékpuszta. Antaeus 31-32, 2010, 173-197.
K. Sági, Die zweite altchristliche Basilika von Fenékpuszta. Acta Antiqua Acad. Scient. Hungaricae 9, 1961, 397–459.
K. Sági, A Balaton szerepe Fenékpuszta, Keszthely és Zalavár IV-IX. századi történetének alakulásában. Ant. Tanulmányok 14,2, 1967, 15–46.
K. Sági, A Balaton vízállástendenciái 1863-ig a történeti és kartográfiai adatok tükrében. Wasserstand-Tendenzen des Balaton bis 1863 auf Grund von geschichtlicher und kartographischer Angaben. Veszprém Megyei Múz. Közl. 7, 1968, 441–468.
K. Sági, Adatok a fenékpusztai erőd történetéhez. Über die Geschichte der Festung in Fenékpuszta. Tapolcai Városi Múz. Közl. 1, 1989, 261–317.
K. Sági/M. Füzes, Újabb adatok a Balaton 1893 előtti vízállás tendenciáinak kérdéséhez. Neue Angaben zur Frage der Tendenz des Wasserstandes vor 1863 im Plattensee. Somogy Megyei Múz. Közl. 1, 1973, 246–261.
D. Simonyi, Fenékvár ókori neve. Ant. Tanulmányok 9, 1962, 13–30.
P. Straub, A fenékpusztai eröd története a késő-római kortól a honfoglalásig. The history of Fenékpuszta fortress from the late Roman Age to the Hungarian conquest. In: Fenékpuszta, Keszthely, ed. Helikon Kastélymúzeum (Keszthely 2006) 15–31, 64–69, 79–83.